A koronavírus okozta veszélyhelyzetben is egységesnek kell maradnia a hazai vitorlástársadalomnak. A sportolók közös célja, hogy amint lehetséges megrendezhetőek legyenek a hazai versenyek és ismét összemérhessék tudásukat a vízen a sportág szerelmesei. A Magyar Vitorlás Szövetség Nagyhajós Bizottsága felhívást intézett, melyben arra kérik a vitorlázókat, hogy támogassák a hazai sportágat: fizessék be a tagdíjakat és váltsák ki minél hamarabb a versenyengedélyt. A bizottság elnöke szerint ez elengedhetetlen ahhoz, hogy zökkenőmentesen, megfelelő anyagi felkészültséggel fusson neki az idei szezonnak a szakszövetség. Kurucz Sándorral beszélgettünk.
VI: Hogy értékeled a Nagyhajós Bizottság vezetőjeként a kialakult helyzetet, valamint milyen következményei lehetnek ennek?
KS: A helyzetet tragikusnak látom, mint ahogyan mindenki. Hiszen a vitorlázást a vízen, a természetben és vitorlázók mi egymás között űzzük és ez sérül a veszélyhelyzet miatt. Nyilvánvaló, hogy a vitorlázók nem jutnak el a hajókra, a hajók nem tudnak részt venni versenyeken – ezeket a vízirendészet teljesen érthető okokból nem engedélyezi. Emiatt pedig a versenyrendszer nem tud működni. Mindenki toporogva várta az őszi leállás után a téli tunyulás és otthoni ücsörgés után, hogy végre kiszabaduljunk a hajóinkhoz, de sajnos ez sérült. Ezt kell valahogyan megoldanunk. Azt látom, hogy a vitorlás társadalom óriási önfegyelemmel és megértéssel veszi tudomásul azt, hogy most egy kis „Megállj!” van.
Azt kérte a Nagyhajós Bizottság, hogy vegyék tudomásul a vitorlázók, hogy segítőkészen kell hozzáállni a jelenlegi helyzethez, hiszen a cél az, hogy a versenyrendszer és az azt működtető Szövetség fenn tudjon maradni és amint lehet újraindulhassanak a versenyek.
VI: A nyílt levél, ami te jegyzel és a Nagyhajós Bizottság fogalmazott meg vitorlázókat várt és nagyon gyorsan ismert vitorlázók, versenyszervezők, osztályszövetségi elnökök csatlakoztak hozzá. Milyen volt a fogadtatás?
KS: Több neves vitorlázó és a vitorlázás hátterét adó társunk állt a kezdeményezés mellé. A fogadtatás egyöntetű volt, most annak kell következnie, hogy valóban mindenki komolyan vegye: a versenyrendszer fenntartásához szükséges versenyengedélyek díja vagy a tagszervezetek működéséhez szükséges tagdíjak befizetése megtörténjen és lehessen továbbra is azon dolgozni, hogy átszervezhető legyen akár a Kékszalag időpontja, valamint más versenyeké. Összességében működőképes maradhasson mindaz, ami az évtizedek alatt óriási munkával létrejött és fennáll. Talán kevésbé látják a vitorlázók azt a munkát, ami a Szövetségben folyik. Mi napi szinten látjuk: mindenki vállvetve dolgozik azon, hogy a rendszer működjön.
VI: Volt szerencsém részt venni tavaly a Nagyhajós Bajnokságon Balatonfüreden. Az látszott, hogy egy nagyon jó közösséget alkot a nagyhajós csapat. Mennyiben látod ennek a közösségnek az egyben maradását?
KS: Én azt gondolom, hogy a nagyhajósok egyben maradnak. Nem kérdés, hogy ha szeptemberben lehet betenni a hajókat, akkor szeptemberben fogják betenni.
A vitorlázók véleménye: amint lehet menjünk vízre, ha nem is versenyezni, de vitorlázni, edzeni, együtt lenni. Most ezt persze felelősen és odafigyelve fenntartásokkal kell megtenni. Abban a pillanatban – ahogy erre lehetőség nyílik és a kikötőkben is szabadabban lehet mozogni – mindenki azon dolgozik, hogy a már esetlegesen fellazított szabályozások révén, átalakított, vagy online nevezésekkel, eredményhirdetések eltolásával, csökkentett érintkezéssel elindulhasson a versenyzés. A nagyhajósok nem maradnak a parton, amint lehet a hajók vízre kerülnek, nem rajtuk fog ez múlni.
VI: Megjelent ez a felhívás, pontosabban a nyílt levél néhány héttel ezelőtt, majd a szövetségi kommunikáció is külön kampányt indított a versenyengedélyek és a klub tagsági díjak befizetésére. Megmozdultak a vitorlázók?
KS: Szerintem megmozdultak, bár én személy szerint nem látom a befizetések helyzetét, de olyan információim vannak, hogy ível kissé felfelé. Nyilván kell egy-két nap, egy-két hét, hogy eljusson egyes fejekbe, postaládákba és a tagszervezeteknél elinduljon a mozgás, hogy tenni kell azért, hogy össze tudjunk jönni versenyeken, vagy egy Kékszalagot időben neki tudjon állni megszervezni a Szövetség, nem utolsó sorban a kollégák tudjanak dolgozni. Valamennyi tehetetlensége biztos van a felhívásnak, de az információk arról szolnak, hogy igen, kezdenek mozgolódni a versenyzők.
VI: Ilyenkor ti is javában már vízen szoktatok lenni, hiszen közeledne az Évadnyitó Nagydíj, ami vitorlázás nagy ünnepe. Nagy R. Attila Rozsdával beszélgettem és ő azt mondta, hogy a Balatonnál úgy látja: vannak nagyon fegyelmezett vitorlázók akik betartják a szabályokat és türelemmel várnak és vannak akik egyre nyűgösebbek. Bizottsági vezetőként hogy látod, a sporttársak mennyire szabálykövetőek?
KS: Személyesen nekem is és a Bizottságnak is az az álláspontja, hogy nagyon fontos az önmegtartóztatás és a fegyelem ahhoz, hogy betartsuk ezeket a szabályokat – mindenkit erre hívok fel ezúttal is.
Én magam is a saját kikötőben is a hajóm a parton van, a csapatom, amely a legtöbbet szokott vitorlázni féken van. Azt látom, hogy a nagy tömegek betartják és a versenyvitorlázásban részt vevő társaink maximálisan értik a helyzetet. Talán egy-két hobbivitorlázó az, aki már vízen van. Remélem, hogy csak családtagokkal együtt. Nem látok tömeges szabályszegést vagy olyat aki csapattal edz és mozogna a vízen. De itt nem csak a szabályok betartásáról van szó. Amikor az egész ország azon küzd, hogy ez a helyzet megoldódjon és ápolónők, eladók, árufuvarozók azon küzdenek maszkokban és kesztyűben, hogy a fertőzés megálljon és normalizálódjon a helyzet, akkor nekünk nem kell a Balatonon hajókkal felvonulni és élvezni azt a szabadságot, amit nagyon sokan nem tehetnek meg.
VI: Van, aki úgy fogalmazott nekem optimistán, hogy júniusban már biztosan hajózhatunk. Van, aki úgy készül, hogy júliusban lehetnek versenyek. Te mire számítasz?
KS: Része vagyok a MVSZ által létrehozott veszélyhelyzeti munkacsoportnak. Mi azon az állásponton vagyunk és úgy dolgozunk, és a Magyar Vitorlás Szövetség is felkészül arra, hogy amennyiben júniusban vízre lehet menni, akkor addigra működjön a rendszer, ha júliusban, akkor addigra. Egyeztetések folynak a szakhatóságokkal, a rendőrséggel, a sportorvosi karral. Az én jóslatom, hogy júliusban talán vízre lehet jutni, de a szövetség felkészül arra, ha előbb is lehet versenyeket rendezni a Balatonon. Ezért is lenne fontos, hogy mindenki mellénk álljon és támogassa a befizetéseivel a Magyar Vitorlás Szövetség működését.
A Magyar Vitorlás Szövetség üdvözli a kezdeményezést és “Együtt a Vitorlázásért – #énbefizettem” elnevezéssel kampányt indított, melynek elemei az alábbi linkeken érhetőek el:
