Az állóvizek besorolásában a Balaton egy sekélyvizű tónak számít. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lennének mély, és a fürdőzésre kifejezetten veszélyes részei. Emellett a Balaton partján pihenőknek számolniuk kell az előre nem látható veszélyhelyzetekkel, a szabadvizek és az időjárás szeszélyeivel is. Aki fürdőzéssel, a vízen tartózkodásokkal kapcsolatos szabályokat nem tartja be, az szabálysértést követ el. A hatályos szabálysértési törvény rendelkezései alapján 5.000,- Ft-tól akár 150.000,-Ft-ig terjedő bírság is kiszabható.
Erre kell figyelni a Balatonon
A Balaton medrét a szél által keltett áramlások formálják. Általánosságban elmondható, hogy az északi parton az áramlatok mélyítik a medret, míg a déli parton turzásokat építve, lassan feltöltik – áll a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának összefoglalójában! A turzások a strandokon is észrevehető homokpadokat jelentik, amik a parttal párhuzamosan terülnek el. Emiatt van az, hogy a déli parti strandokon akár 2-300 métert is be lehet sétálni, azonban figyelembe kell venni, hogy a homokpadok között akár 50-80 cm-t is változhat a víz mélysége. Tehát ahol azt látjuk, hogy távolabb a víz csak térdig ér, akkor is figyelni kell, hiszen lehet egy komolyabb mélyedés is előtte.
Szintén emiatt nem szabad vízibicikliről vagy csónakról fejest ugrani a vízbe. A mélység pár méter alatt is változhat, és a vízibicikli észrevétlenül is elsodródik a mélyebbnek gondolt mederszakaszról.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy egy komolyabb vihar után a mederviszonyok is megváltozhatnak. Ezek a turzások hamar átrendeződnek.
Az északi part sokkal hamarabb mélyül, mint a déli. Itt már 40-50 méter után is 1.2 méter mély vizet találunk, szemben a déli part 150-200 méterével.
Fontos jellegzetesség – és veszélyforrás – a Balatonban a marásvonal. Ez körben mindenhol megtalálható, és azt a vonalat jelenti, ahol a meder hirtelen, pár méteren belül mélyül 1.5- 2 métert. Elsősorban a tó hosszmenti áramlásai miatt alakult ki. Felismerése nehéz, hiszen ahol ez a vonal található, ott többnyire már amúgy is 2 méteres a mélység. Azonban kisvizes időszakokban (mint 2012-ben is volt) különösen kell rá figyelni.
Ekkor előfordulhat, hogy több száz méter sekélyvízi gyaloglás vagy vízibiciklizés után elérjük ezt a leszakadó medret. Fontos tehát ilyen időszakban is a strand határának betartása.
Bár a Balatonra a 3.5 méter átlagmélység a jellemző, vannak kifejezetten veszélyes részei. Ilyen a tihanyi kút, ahol a 12-13 méter mélységet is eléri a víz, és ez a rész közvetlenül a part mellől indul. Kialakulásának oka a Tihanyi-félsziget miatti természetes szűkület, ahol a tó hosszirányú áramlatai felgyorsulnak, és nem engedik leülepedni az iszapot, ezáltal folyamatosan vésik, mélyítik a medret. Ettől délre viszont a jóval sekélyebb víz a jellemző.
Ez elsősorban a vitorlázók számára fontos információ, mert nagyon hirtelen elfogy a hajó alól a mély víz. Tihany környezetében tehát a kijelölt hajózóúton kell maradni.
(Forrás: Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata)
A szakszolgálat hangsúlyozottan javasolja, hogy amikor ismeretlen strandon kívánunk fürödni odaérkezve tájékozódjunk a strand adottságairól, beleértve a vízmélységeket is. Figyeljük meg hol vannak a jelzések a vízbe telepítve. Minden fürdőhelyen megtalálhatjuk a 120 cm-es táblákat, majd a piros-fehér csíkos bójasort ami a strand fürdőzésre kijelölt területének határát jelzi. A bójasoron kívül már hajózási útvonalba tévedünk, ezt tudnunk kell.
A víz valós meder tulajdonságainak feltérképezésében segítségünkre lehetnek az Egyesület Mentőöv Program keretében megvalósított táblái, melyek a programban résztvevő strandok valamennyi vízbejutási lehetősége mellet a vízbe telepítve találhatóak. A táblákon rajzos ábrák mutatják a strandra jellemző valós vízmélységet, így könnyen fel lehet mérni meddig menjünk be gyermekeinkkel fürdeni és honnantól kell tudnunk jól úszni, mert már nem ér le a lábunk. (A programról itt számoltunk be részletesen)
(Fotó: Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata)
Első a biztonság a fedélzeten is – ajánlás mielőtt útnak indulsz
A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság Ajánlásai
(Fotó: Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság)
A fürdőzés jogi háttere, bírságok
A hatályos BM rendelet szerint minden olyan tevékenység is fürdőzésnek minősül, mely valamilyen úszóeszköz igénybevételével történik. Ilyen a játékcsónak használata is, tehát minden olyan eszközzel való fürdőzés, melyhez nem kell külön hatósági engedély. Ugyanakkor nem minősül e rendelet alapján fürdőzésnek a a gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott vízi sporteszköz használata – közölte a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt ajánlásában.
Egyértelműen tilos fürdeni a hajóútban, a hajóutat és hajózási akadályt jelző bóják, nagyhajók, úszó munkagépek és fürdés célját nem szolgáló úszóművek 100 méteres körzetében, illetve a vízlépcsők és vízi munkák 300 méteres, hidak, vízkivételi művek, egyéb vízi műtárgyak, komp- és révátkelőhelyek 100 méteres körzetében.
Továbbá a kikötők, úszóműves kikötőhelyek, úszóműállások, hajóhidak, veszteglőhelyek, vízisportpályák, vízi repülőterek és hajókiemelő berendezések területén és 100 méteres körzetében. Tilos a fürdés az egészségre ártalmas vizekben, valamint az olyan határvizekben és a városok belterületén lévő szabad vizekben (kivéve a strandolásra kijelölt területeket. Aki az éjszakai romantika miatt éjjelre tervezi a strandolását, annak szintén számolnia kell azzal, hogy bizony az éjszaki fürdőzés is tilos.
Ami a Balatont illeti nem szabad fürdeni vízi jármű kísérete nélkül a Balaton Somogy megyéhez tartozó területén, a parttól 1000 méternél, Veszprém és Zala megyéhez tartozó területén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra.
Alapszabály, hogy a 6 éven aluli és úszni nem tudó 12 éven aluli gyermek csak felnőtt közvetlen felügyelete mellett fürödhet a szabad vizekben. Mindig, minden esetben vigyázni kell rájuk.
Aki a fenti szabályokat nem tartja be, az sajnos szabálysértést követ el. A hatályos szabálysértési törvény rendelkezései alapján 5.000,- Ft-tól akár 150.000,-Ft-ig terjedő bírság is kiszabható.