Sok szempontból idén a kultúra jelenlegi helyzetének főpróbáját a KultKikötő adja majd. A Balaton körül bemutatott darabok, előadások korlátozott nézőszámmal várják majd a kultúrára és a szabadtérre kiéhezett közönséget, ugyanakkor a tizenöt éves születésnapot méltóképpen, sokszínű programmal ünnepli, több helyszínen a társulat. Ettől az évtől kezdve a Csukás Színház falai közé is beköltözik a Víztiszta Kultúra, de lesznek előadások Balatonföldváron, Balatonbogláron, Fenyvesen valamint zenés estek Badacsonyban. Nagy Viktorral a KultKikötő igazgatójával beszélgettünk.
VI: A jubileumra, a tizenöt éves évfordulóra nagyon komoly terveik voltak. A világjárvány miatt bizonytalan lett az előadások sorsa. Viszont idén is lesz KultKikötő, talán kicsit máshogy, mint ahogyan tervezték, de méltó lesz a tizenöt éves jubileumhoz. Hogyan vészelték át az elmúlt heteket-hónapokat?
NV: Mi március elejéig meg tudtuk tartani az előadásokat, március 11-től az előadásokat le kellett mondani június végéig. Nem egyszerű ez egy színház életében. Én magam is egy kőszínházban, a Thália Színházban dolgozom. Ez rendkívül érzékeny dolog, be kell pótolnunk előadásokat, arról nem is beszélve, hogy ez egy rendkívüli bizalomvesztés is, hiszen a közönséggel való találkozásunk felfüggesztése nagyon nehezen építhető újra. Éppen ezért különleges figyelemmel tekint mind a kormányzat, mind a színházba járó közönség a szabadtéri színházakra, hiszen mi leszünk azok, akiken kvázi tesztelik majd, hogy miként lehet a szabadtéren is kötelező 1,5 méteres szabályokat betartatni, hogyan tudjuk a nézőket arra biztatni, hogy online vásároljanak jegyeket. Összeségében nagyon sok szokást mi fogunk tesztelni a nézőkön ami eddig nem nagyon került szóba. Átvészelni átvészeltük, itt vagyunk, tudjuk folytatni a munkát.
Fotó: szinhaz.org / Sebestyén Blanka
A legnehezebb az volt, hogy fel kellett függesztenünk a jegyértékesítést, közben a kollégáknak fizetést kellett adni, úgy, hogy még mi sem tudtuk, hogy miből fogunk élni. Ez nagyon hasonlatos a tizenöt évvel ezelőtti kezdésekhez. Tizenöt évvel ezelőtt, amikor kezdtük a KultKikötő működését, akkor is az történt, hogy tulajdonképpen ingyen jöttek el a színházak játszani. Az én akkori anyaszínházam, a kaposvári Csíky Gergely Színház is ingyen lépett fel. Ilyet nagyon ritkán hallani, és nem csupán a hála szól belőlem amikor ezt mondom. Most is egy kicsit hasonlatos a helyzet és nem csak a pandémia miatt. Örömteli hír, hogy újrakezdjük a programokat és a jegyértékesítést, de átépülnek közben a helyszíneink is. Ezeket újra be kell lakni, és ahol van egy kis időbeli csúszás az építkezéssel, vagy az engedélyek meg nem érkezésével, ott is ki kellett alakítanunk B-tervet. Például Balatonbogláron a Kápolna Színpadnál építjük fel a színpadot és a nézőteret és majd augusztus elején költözünk vissza az állandó játszóhelyünkre a Művelődési Ház udvarára, és magát a Művelődési Házat is fogjuk használni. Én azt gondolom, hogy mindenki annyira elkötelezett az ügy iránt, hogy túl fogjuk élni.
VI: A kialakult helyzetnek – ha lehet így fogalmazni – a nyertese a Balaton lehet. A szabadidősport a Balaton környékén megnőtt, de azt látom, hogy kultúrára való éhség is egyre erősebb. Mire számítanak idén nyáron, hiszen nagyon sokan szeretnének már eljutni színházba, kulturális programokon részt venni, szabad téren lenni és persze a Magyar Tengerhez utazni.
NV: Van olyan programunk, mely a fiatalabb korosztálynak szól, értem ezalatt a 25-28 éves korban lévőket, van köztük olyan amelyik teljesen teltház, kettő nap alatt az összes jegy elment. Értjük ezalatt azt, hogy idén csak egynegyedét tudjuk befogadni a nézőknek – ez a Vígszínházi Fiúzenekar koncertje – egy ülős koncert ez, teszem hozzá rögtön. De vannak olyan előadások, amely a harminc pluszosoknak szól. Ott már sokkal megfontoltabbak a jegyvásárlók. Mindannyian ki vagyunk éhezve kultúrára, ez nem is lehet kérdés. Rettenetes volt nem találkozni egymással. A színház soha nem arról szól, hogy egy valaki ül a nézőtéren és átéli amit lát – tehát nem egy moziélményről beszélünk, hanem egy olyan élményről – az egyik kollégám mondta – hogy szinte összeérjen a vállunk és egyszerre lélegezzünk, egyszerre éljük meg azokat a pillanatokat sok százan, ami színpadon történik. Ez egy közösségi élmény ezért is érzékeny dolog a másfél méteres távolság.
Fotó: KultKikötő
Ezt az úgynevezett „AHA” élményt kell úgy visszaadni a nézőnek, hogy ne érezze azt, hogy szabályozott körülmények között él. Azt látom, hogy az éhség az megvan, de meglátjuk, hogy ez a gyakorlatban hogyan fog működni.
VI: Aki ismeri a KultKikötő repertoárját és működését, az pontosan jól tudja, hogy mindig újdonságokkal szolgálnak, és a nyárra, a Balatonra hangolnak. Nyilvánvalóan akár a másfél méteres távolság, akár a néhány hónap szünet a gazdag repertoárt, vagy eltervezett jubileumi kínálatot át kellett, hogy írja. Én azt látom, hogy legtöbb darabot megpróbálták megmenteni. Kellett-e módosítani a programon?
NV: Igen, például a Tátrai Band születésnapi koncertjét áttettük 2021 ugyanezen napjára, hiszen nem várható el, hogy egy Tátrai Band nagykoncerten ülve tartsuk a nézőket. El kellett búcsúznunk néhány olyan kőszínházi produkciótól is, ahol olyan színházi körülményeket kellett volna kiépíteni amire nem voltunk felkészülve. Két helyen is alternatív helyszínen vagyunk: Földváron is a parkban játszunk, oda ácsolunk színpadot, illetve Bogláron is a Kápolna Színpadhoz költözünk. Én azt gondolom, hogy legalább olyan értékes színházi produkciók jönnek el, de van amitől búcsúzni kellett. Ami érkezik például – ugyan azt gondolná az ember, hogy nem teljesen nyári téma – de a pandémiás időszak alatt nem tudtuk bemutatni a Vérző Magyarország című előadást. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a Trianoni Szerződést feldolgozva az azt követő időszakról meséljen akkor élő kortárs írók, költők gondolatait mondja el – ebből készítettünk egy előadást. Július elején tulajdonképpen ezzel startol a Kultkikötő Bogláron és Földváron. A balatonboglári, balatonföldvári és badacsonyi helyszín mellett idén bekapcsolódik a Csukás Színház. Ott a Szabó Balázs Bandájából ismert Szabó Balázs Szívárnyék: Pilinszky János két hangon című előadását lehet majd látni, de lesz Budapest Bár koncert, Gutenberg Musical, Operett Gála, elképesztő mennyiségű gyerekszínházi előadás. Az idei évtől megkaptuk a Csukás Színházat, hogy a KultKikötő üzemeltesse tovább közösen a balatonszárszói önkormányzattal – semmiben nem akartuk, hogy hiányt szenvedjen a közönség. Ugyanannyi programlehetőséggel tudunk szolgálni valamennyi helyszínen, mint az előző években, viszont kevesebb néző helyet tudunk biztosítani. Tulajdonképpen egy hónapunk volt módosítani a teljes repertoárt.
VI: Változott-e tél óta valami? Melyik az a darab amelyet a legjobban vár igazgatóként?
NV: Nagyon várom a Vérző Magyarország bemutatóját, a Trianoni tragédia feldolgozását, nagyon várom a másik nagyszerű bemutatónkat, a Mórocz Adri által előadott Boribon nyaralt – Marék Veronika írta ezt az előadást – július közepétől láthatja a közönség. Minden bemutató izgalmas nekem, színházi embernek, de ugyanakkor az a tény is, hogy minden balatoni helyszínünkön a KultKikötő egyszer mutat be egy előadást, éppen ezért premierként élünk meg minden egyes estét, kivéve ha esik az eső, mert akkor esőnapon mutatjuk be. Várom ugyanígy a Grecsó Krisztián Vera című művéből készült előadást, melyet a Kőszegi Várszínháztól jön át hozzánk, de ugyanúgy várom a Budapest Bár koncerteket. Ebből kettő is lesz, egy Szárszón, egy pedig Balatonbogláron.
Fotó: KultKikötő
Éppen azt mondtam kolléganőmnek, produkciós vezetőnknek Ádám Grétának: olyan érzésem van, mintha az első évet élnénk meg… az elmúlt egy hónapban olyan előadásokat hozott össze, hogyha kiválasztottuk volna előre, akkor sem tudtuk volna ennyire izgalmassá tenni – nagyon színes lesz a program. Nem csak azért, mert sok korosztályt megszólítunk, hanem azért is mert sok helyről jönnek előadások és nagyon izgalmas témák. Én, ha tehetném mindegyik előadást szeretném végig nézni, ha nem lenne párhuzamosság az előadások között.
Borítókép: KultKikötő
