Az Országos Meteorológiai Szolgálat április 1-től október 31-ig a balatoni, a Velencei-tavi és a Tisza-tavi viharjelzések meteorológiai kiszolgálására vihar-előrejelző szolgálatot működtet, a viharjelzést és a riasztást a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) fényjelző rendszere biztosítja. November 1-től ugyanakkor kialszanak a fények, így sokkal körültekintőbbnek kell lenniük a vízen a hajósoknak, horgászoknak.
A balatoni viharjelzésről
Az országos viharjelzőrendszert a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság üzemelteti, a viharjelzéseket és az időjárás előrejelzéseket az OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatóriuma adta ki. A korábban KEHOP forrásból finanszírozott, a Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése a Balaton régió területén elnevezésű projekt fejlesztéseivel kapcsolatos visszajelzések azt igazolták, hogy a bővített állomásoknak és a LED-technológiás jelzőberendezéseknek köszönhetően javult a láthatóság, jobban észlelhetőek a jelzések. Hasznos volt a Balaton-parti strandokon, táborokban, kikötőkben, rendőrőrsökön kihelyezett kétszáz lakosságtájékoztató tábla is, amelyek a viharos időszakban követendő szabályokat ismertették.
A viharjelzések tóparti megjelenítését a Balaton körül 31, a Velencei-tónál 4, míg a Tisza-tónál 5 fényjelző lámpaegység végezte, amelyet a Balatonnál még mobil fényjelző egységek is kiegészítettek. A katasztrófavédelem az idén is fokozottan felügyelte a rendszer üzemeltetését, a vihar okozta károkat elhárította, így a rendszer a teljes viharjelzési időszakban biztonságosan üzemelt.
A viharjelzések és a balatoni időjárási előrejelzések az OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatóriumában készültek és operatív módon jutottak el a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitánysághoz, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának balatoni központjához és további megrendelőkhöz. A nagyobb vitorlásversenyek, illetve tömegrendezvények meteorológiai biztosítása OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatóriumából történt.
A balatoni viharjelzés a tó három medencéjében egymástól függetlenül működött, mindhárom rendszer az adott terület időjárási körülményeihez igazodva jelzett. A tó nyugati medencéjében 6 millió 120 ezer, a középső medencében 6 millió 3 ezer, a keleti medencében pedig 6 millió 200 ezerszer villantak fel a jelzőberendezések ebben az évben.
Értékelt az Országos Meteorológiai Szolgálat
A viharjelzési szezon első hat hónapja összességében az átlagosnál kissé gyengébben szeles lett (nyugati rész -7%, keleti medence -4%). A szezonon belül a tavaszi hónapok, illetve a keleti medencében még a július lett átlagosan szeles, vagy annál szelesebb. Ugyanakkor az augusztusi és a szeptemberi átlagok is a Balaton egészén az ilyenkor szokásosnál alacsonyabbak lettek. A 2023. évi viharjelzési szezonban hat erős vihar (90 km/h szélsebességet elérő, vagy meghaladó szélsebesség) érte el a Balatont és térségét. A nyári hónapokban négy (ebből júliusban volt kettő), szeptemberben és októberben egy-egy alkalommal. Mindegyik esetben parti állomás is érintett volt. Ezen viharok közül a legnagyobbak június 23-án, illetve július 13-án törtek a tóra a vízparti mérések szerint, és mindkét esetben 110 km/h szélmaximummal. Júniusban a középső medencében egy nyugat felől jövő zivataros hidegfront hatására, júliusban pedig a keleti medencében egy zivatarvonal hatására keletkeztek a legerősebb széllökések. Az egyébként is szeles vízközépi platformon a keleti medencében egy rövid ideig tartó zivataros szélrohamban augusztus 28-án kiugróan magas, 131 km/h szélsebességet regisztrált az automata. Október 27-én pedig egy hidegfront hatására a balatonszemesi platform mért kiugró, 121 km/h szélsebességet. A parti állomásokon ekkor mindenütt 100 km/h alatt maradtak a legerősebb széllökések.
A szezon az átlagosnál hűvösebben indult. Az áprilisi középhőmérsékletek mintegy 2 Celsius fokkal, a májusiak 0.5 fokkal lettek alacsonyabbak az ilyenkor elvárhatónál. A nyári hónapok mindegyike melegebb volt (0.2-1.3 fokkal) a harmincéves (1990–2020) átlagnál és összességében a nyári hónapok középhőmérséklete Keszthelyen a 21.2, Siófokon a 22.9 °C fokot érte el. Szeptember hónap pedig, ahogy országos szinten is, rekord meleg volt. Szeptember átlaghőmérséklete Keszthelyen közel 3 fokkal, Siófokon több mint 3 fokkal meghaladta az említett 30 éves klímaátlagot, Siófok az elért 20.8 fokkal ezen felül meghaladta az eddig mért legmagasabb havi átlaghőmérsékletet is. A 30 Celsius fokot elérő, vagy meghaladó hőmérsékletű napok száma a Balatonnál 29 nap volt, míg a kisebb vízfelületű Velencei-tónál 33 nap. Ezen napok közül a Balatonnál 3, a Velencei-tónál 4 szeptemberre esett. 35 °C feletti léghőmérséklet a Balatonnál 2, a Velencei-tónál 4 napon fordult elő. A nyár legmelegebb hónapja a július volt. A szezon legmelegebb napja viszont augusztus 26-a lett, amikor Siófokon 35.2, Fonyódon 36.4 fokkal tetőzött a hőmérséklet.
A szezon első hat hónapjában szeptember kivételével jellemzően az átlagosnál több csapadék hullott. Júniusban volt azonban néhány helyen átlag alatti (75%) csapadék. Szeptemberben ugyanakkor jellemzően mindenütt csak az elvárható fele, harmada hullott. Augusztusban a havi csapadékösszeg több helyen meghaladta a 100 mm-t. Ezeken kívül júliusban és májusban szintén voltak helyenként 100 mm-t elérő, vagy meghaladó havi csapadékösszegek. A napi csapadékösszegek maximuma a szezonban állomásonként általában 25 és 40 mm között alakult. Balatonlellén június hatodikán azonban kiugróan magas 68.6 mm-t mértek. Ugyanakkor elmondható, hogy a havi 2, vagy 3 nagyobb csapadékú nap mellett hosszabb, akár kéthetes száraz időszakok is előfordultak.
Biztonságban a Balatonon
A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata is őszi időszakra váltott, ugyanakkor egész évben számíthatnak segítségükre a bajba kerültek. Az ő munkájukat a vízre szállók is nagyban segíthetik több fontos szabály betartásával. Elsősorban – a viharjelzés már említett leállása miatt – elengedhetetlen tájékozódni a várható meteorológiai eseményekről. Emellett sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hajó, vagy csónak állapotának ellenőrzésére.
A szakemberek mindemellett hangsúlyozzák, amennyiben tehetjük, egyedül semmiféleképpen se rúgjuk el a partot. Ugyanakkor léteznek olyan eszközök, vagy sokkal inkább praktikák, amelyeket érdemes nem elfelejteni. Sokan nem gondolnak bele, hogy jönnek a hajnali fagyok, a fedélzetet pedig csúszás-mentesíteni kell, ehhez a legpraktikusabb, ha van nálunk néhány kiló só a vitorláshajón.
