Április elsejével ismét elindult a viharjelző szolgálat a Balaton körül. A riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat, mint a katasztrófavédelem kiemelt stratégiai partnere a viharjelzésben, a Siófoki Viharjelző Obszervatóriumban mért időjárási adatok alapján adja ki. A rendszer technikai üzemeltetését az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megbízásából a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület végzi.
Az elmúlt évek bevált gyakorlatának megfelelően a Balatont a viharjelzések kiadásának szempontjából három medencére bontjuk fel, a Keszthelytől a Badacsony-Fonyód szorosig tartó nyugati medencére, a Fonyód és Tihany közötti középső medencére és a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. Az egyes medencékben egyidejűleg eltérő fokozatú viharjelzések lehetnek érvényben. A Velencei-tónál és a Tisza-tónál egy adott időpontban egyfajta jelzés érvényes, ott is a balatonihoz hasonló viharjelző lámpák tájékoztatnak az aktuális viharállapotról. A viharjelzést az OMSZ korszerű infrastruktúrája segíti, melynek része az automata meteorológiai állomáshálózat, meteorológiai műholdak és radarok, villámmérések, valamint az ezek által szolgáltatott információkat megjelenítő korszerű térinformatikai eszközök. Ugyancsak az előrejelzés szolgálatában áll egy nagy teljesítményű szuperszámítógép is. A Balaton körül tizenegy, a Velencei-tavon egy, a Tisza-tónál pedig három meteorológiai mérőállomás rögzíti az időjárási elemek állapotát.
A viharjelzések tóparti megjelenítését a Balaton körül harmincegy stabil fényjelző viharjelző, kiemelt strandokon tizenöt mobil tájékoztató fényjelző, a Velencei-tavon három stabil fényjelző viharjelző és egy mobil lámpaegység, a Tisza-tavon öt viharjelző állomás, valamint a Fertő-tó magyar szakaszán egy állomás végzi.
A viharjelzőpontok villogó fényjelzéssel jelzik, ha erős szélre, viharra kell számítani. A szél erősségétől függ, hogy milyen viharjelzést ad a rendszer. Elsőfokú viharjelzés esetén percenként 45 sárga fényű felvillanás jelzi a veszélyt. Ilyenkor a vízben csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. Másodfokú viharjelzés esetén a lámpák percenként 90-szer villannak fel. Ilyenkor tilos a vízben tartózkodni.
A szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a Balatonnál az időjárási elemeknek – mindenekelőtt a szélnek – nagy a tér- és időbeli változékonysága. Gyakran megfigyelhető, hogy másodfokú viharjelzés idején az északi part közelében, a nádasoknál nem tapasztalhatóak viharos széllökések, azonban néhány száz méterrel beljebb már lecsaphat a szél, és a parttól távolodva gyorsan felerősödik a hullámzás is.
Ugyancsak nagy a térbeli változékonyság zivatarok környezetében, a zivatarból kifutó szélrohamok rövid idő alatt elérhetik a viharos fokozatot, ugyanakkor néhány kilométer távolságban néha csak gyenge légmozgás tapasztalható. A szélviharokat nem mindig kíséri felhőzet. Különösen veszedelmes a nyár közepén derült időben fújó száraz meleg déli szél, amely a sekély déli parti vízről gyorsan besodorja a matracokat és a vízi bicikliket a hullámos mélyvizekre. Fontos tudni, hogy a Balatonnál gyakran kialakulnak keskenyebb szélcsatornák, ahol lényegesen erősebb a szél, ilyen például a Szigligeti-öböl. Mindenkinek saját érdeke, hogy figyelje a viharjelzéseket és tartsa be a vonatkozó szabályokat – hívja fel a figyelmet az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat folyamatos fejlesztésekkel igyekszik javítani az időjárással, illetve a veszélyes időjárási jelenségekkel kapcsolatos tájékoztatási tevékenységét. Az állampolgárok teljes körű tájékoztatását szolgálja az OMSZ Meteora nevű, ingyenesen letölthető mobilalkalmazása, amely az érvényben lévő időjárási veszélyfigyelmeztetések és riasztások kijelzése mellett arra is alkalmas, hogy a tavi viharjelzés érvényben lévő fokozatáról, illetve annak változásáról tájékoztassa a felhasználót.
A viharjelzésről (46/2001. (XII. 27) BM rendelet alapján)
4§ * (1) A Balatonon – keleti, középső és nyugati medencékre bontva -, a Velencei-tavon, a Tisza-tavon és a Fertő tavon minden év április elsejétől október harmincegyedikéig vihar-előrejelző és viharjelző szolgálat működik. A vihar-előrejelző rendszer technikai előkészítését, fejlesztését, létrehozását, valamint – a Fertő tavi viharjelző rendszer kivételével – a működtetést a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság végzi.
(2) Az I. fokú viharjelzés (figyelmeztetés az elővigyázatosság betartására) – percenként negyvenötször felvillanó sárga fényjelzés – esetén a parttól 500 méternél nagyobb távolságra tilos fürödni, kivéve az országos sportági szakszövetség versenynaptárban szereplő, hivatásos, amatőr vagy vegyes versenyrendszerében, kizárólag versenyengedéllyel rendelkező versenyzők részvételével rendezett úszóversenyen (bajnokságon) való részvételt, ha azt a vízirendészeti hatóság engedélyezte, mint vízi rendezvényt.
(3) A II. fokú viharjelzés (figyelmeztetés a fenyegető veszélyre) – percenként kilencvenszer felvillanó sárga fényjelzés – esetén fürödni tilos.
(4) Viharjelzés tekintetében a Balaton keleti és középső medencéjét a tihanyi Balatoni Hajózási ZRt. (a továbbiakban: BHZRt.) kompkikötő keleti mólójának, valamint a szántódi BHZRt. kompkikötő keleti mólójának jelzőoszlopait összekötő képzeletbeli egyenes választja el egymástól. A középső és a nyugati medencét a badacsonyi BHZRt. kikötő keleti mólójának, valamint a fonyódi BHZRt. kikötő keleti mólójának jelzőoszlopai között húzott képzeletbeli vonal határolja. A három medencében a várható szélviszonyok figyelembevételével egymástól eltérő viharjelzési fokozatok is elrendelhetők.
I. fokú viharjelzés esetén a várható maximális széllökések 40-60 kilométer/óra sebességet érhetnek el, a II. fokú viharjelzés esetén a maximális széllökések sebessége meghaladhatja a 60 kilométer/órát.
