Hazai, nagy nevű hajóépítőmesterektől is tanulhatnak majd a diákok a Veszprém Szakképzési Centrum Öveges József Technikum és Kollégiumban a 2021/2022. tanévtől induló Kishajó építő és karbantartó hároméves szakmai képzésen. A szemináriumok során a tanulók elsajátítják a hagyományos és modern technológiával készülő fahajók és csónakok, valamint műanyag hajók, csónakok építési ismereteit, emellett hazai műhelyekben vesznek részt gyakorlaton. A most induló szakmai képzés nem titkolt célja, hogy a hajózáshoz kapcsolódó iparágat segítse, mindezt az iparági szereplők bevonásával, és az ő igényeikhez igazodva. A távlati célok között a felnőttképzés elindítása is szerepel. Székely Nándor szakmai igazgató-helyettessel beszélgettünk a részletekről.
Vitorlázz Itthon: Egy régi hiányt pótolva hajóépítő képzést indítanak a következő szemesztertől. Hogy jött az ötlet, vagy hogyan jutott el Önökhöz az igény?
Székely Nándor: Az igény tulajdonképpen a kormányzati törekvésekkel teljesen összhangban jött – mindannyian tudjuk, hogy most a szakképzés átalakítása folyik, az Ipar 4:0-s tervek alapján. Ott az egyik fő igény az lenne, hogy a gazdasági szereplők, a vállalkozások igényeit kellene a szakképző iskoláknak kiszolgálni. Ebben az esetben pontosan ez történt. A térségünkben található hajóépítő cégek, kisvállalkozások, egyéni vállalkozások keresték meg a Veszprémi Szakképzési Centrumot azzal, hogy a hiány náluk is tapasztalható. Ugye jelenleg azért speciális a helyzet, ugyanis a vírus miatt egy kicsit lelassult ez a folyamat, de mi abban reménykedünk, hogy ha kilábal az ország ebből a vírushelyzetből, akkor onnan kell folytatnunk, ahol tartottunk előtte. Mi előre menekülve szeretnénk addig elindítani ezt a képzést, hogy az igényeknek meg tudjunk felelni. Ez volt az elsődleges – a piaci szereplők részéről jelentkezett ez a fajta munkaerő-utánpótlási igény. Ehhez csatlakozott az iskola hagyománya – több tíz évvel ezelőtt az iskolánk több tanulója a Balatonfüredi Hajógyárban volt gyakorlaton. Általában nem műanyagipari szakmákat tanultak, hanem vasas szakmákat. Köztük voltak lakatosok, hegesztők. 
Tehát az iskolának van egyfajta múltja, ami a hajógyárral való jó kapcsolatot jelentette. Van olyan kollégánk aki a hajógyárban dolgozott, majd így került az iskolába – ő is bekapcsolódik a képzésbe. Nagyjából ez a két dolog csatlakozott össze ebben a kezdeményezésben. Ehhez talán még hozzájön egy kis személyes háttér is, ugyanis én magam is vitorláztam versenyszerűen, igaz manapság már csak hobbi szinten vitorlázom – de régi szerelmem a hajó, aki egyszer ebbe beleesett nem fog kikeveredni belőle az élete során. Én személy szerint is motivált vagyok, hogy ezt a képzést megpróbáljuk elindítani. Ráadásul Balaton parti iskolaként adott volt, hogy mi lennénk, aki ezzel megpróbálkozik.
VI: Milyen elemei, milyen gyakorlati elemei lennének ennek a képzésnek és persze milyen végzettséget ad majd?
SZN: Indulásként mindenképpen a hároméves szakképzéssel szeretnénk kezdeni – ez persze nem azt jelenti, hogy nem fejlődhet a továbbiakban. A képzés úgy épül fel, hogy első évben, azaz a 9. évfolyamon ágazati alapképzésben vesznek részt a tanulóink. Ez egy olyanfajta alapképzés, ahol megpróbáljuk nekik megtanítani azokat a műszaki alapokat, melyeknek segítségével már a konkrét szakmai tudás megszerezhető. Az első évben mechanikai ismeretekkel, anyagismerettel, gépészettel, villamos ismeretekkel, megmunkálási ismeretekkel fognak foglalkozni, itt az iskolában. Ezután tesznek egy ágazati alapvizsgát az év végén és a tizedik évfolyamtól a képzés duális formában menne tovább, ami azt jelenti, hogy magát a szakmát és annak az alapjait a térségbeli vállalkozásoknál tudják elsajátítani tanulóink. Mindenképpen fontos elem ez, és most visszacsatolnék az ipar 4:0-ra ahol éppen az a cél, hogy a legfejlettebb, legmodernebb technikával tudjanak megismerkedni a leendő szakemberek. Ez adott itt, a térségünkben számos olyan vállalkozás van, ahol világszínvonalú technológiát és tudást használnak a cégek. Nagyjából így épül fel a képzés, a 11. évfolyam végén fognak vizsgát tenni, és megszerezni a kishajó építő és karbantartó szakmát.
Kicsit tovább gondolkodtunk, hiszen már most van olyan felnőtt érdeklődőnk, aki szívesen becsatlakozna. A második lépcsője ennek a folyamatnak az lesz, hogy szeretnénk a felnőttek oktatását is elkezdeni. Erre is van igény, hiszen több vállalkozás is jelezte, hogy vannak olyan kollégák, akik az élet más területéről jöttek, ezzel foglalkoznak ugyan, nincsen szakmai végzettségük. Az is fontos cél lenne, hogy ezeket a szakembereket végzettséghez juttassuk. Nem utolsó szempont, – és akit említettem, hogy jelentkezett nálunk ugyanezt mondta – hogy vannak akik szeretnének szakmailag tovább fejlődni. Ha mi tudunk egy olyan képzést indítani ami valóban modern és professzionális szakmai ismereteket nyújt, akkor ez egy jó lehetőség lehet azoknak a már ebben az iparágban dolgozó szakembereknek is, hogy a tudásukat naprakésszé tegyék vagy fejlesszék.
Ha ez a második lépcső is sikeres lesz, akkor mindenképpen szeretnénk technikusi szintre emelni a képzést, ami azt jelenti, hogy hajózási technikust képeznénk – de ennyire ne szaladjunk előre, most a hároméves képzéssel szeretnénk elindulni.
VI: Örömmel hallgatom ezeket a terveket, ugyanis mi sokat szoktunk beszélgetni arról, hogy annak idején, néhány évtizeddel ezelőtt a hajózáshoz, a Balatonhoz egy komoly iparág csatlakozott és kapcsolódott. Elképzelhető, hogy a Balaton térségében, vagy a nagy tavak térségében ezt az iparágat újjá lehetne éleszteni?
SZN: Az egyik oldalról a Centrum és mondjuk az oktatás, képzés szakmai ága is támogatja ezt a kezdeményezést, a másik lába a Kereskedelmi és Iparkamara. Éppen tegnap is egyeztettem a Veszprém megyei Kereskedelmi és Iparkamarával és megkaptuk tőlük azoknak a cégeknek a listáját, akik már most akkreditáltak, mint gyakorlati képzőhelyek. Keszthelyen van még az országban egy helyen ilyen képzés, valamint Budapesten a Hajózási Technikumban. Ezek eléggé távol állnak egymástól ezek az iskolák, éppen ezért úgy gondolom, hogy mi pontosan a térség összefogását tudjuk ezzel megteremteni. Nem szabad elfelejteni, hogy itt a szűk környezetünkben is vannak olyan hajóépítő cégek mondjuk például a Flaar Kft-t – velük is mindenképpen szeretnénk kiépíteni a kapcsolatot – amelyek valóban világszínvonalú hajókat építenek. Mondjuk a Vendée Globe vitorlásversenyre építettek hajót, ami a vitorlázás egyik csúcsa. Arról nem is beszélve, hogy Kékszalagot nyerhet olyan hajó, amely az Amerika Kupából érkezett a Balatonra és magyar vitorlázók, magyar szakemberek nemhogy működtetni tudják ezt a modern technológiát, hanem szisztematikus munkával tovább is tudják fejleszteni. Sokrétű lesz a képzés, ugyanis maga a szakma is sokrétű. Egyrészt tartalmazza azt is, hogy hagyományos faépítésű hajókkal is kell tudniuk foglalkozni azoknak a szakembereknek, akik innen kikerülnek. Nyilvánvaló, hogy a jelenleg legmodernebb műanyag, karbonszálas technológiát is meg kell, hogy ismerjék. 
Az elektromos hajók piaca is egyre bővül – itt van a szomszédunkban, tényleg egy kőhajításnyira az Aqwia Kft., akik elektromos hajókat gyártanak – szeretnénk ezt a szegmenst is bevonni. Úgy gondolom, hogy a tudás jelen van már a térségben, az iskola feladata az lenne, hogy ezeket a szakembereket, akik világszínvonalon működnek – összefogjuk, integráljuk, és megpróbáljuk ezt a magas színvonalat biztosítani a tanulóknak a segítségükkel, egyrészt, mint meghívott előadók. Szeretnénk ha az elméleti órákba is bekapcsolódnának a szakemberek, és aztán pedig, mint gyakorlati képzőhelyek is együttműködhetnének.
VI: Mennyiben lehet azokat a klasszikus neveket bevetni ebbe a képzésbe, akik hatalmas tapasztalattal rendelkeznek, viszont már esetleg nincsenek a műhelyben. Gondolok Czittel Lajosra, Scholtz Imrére vagy Tuss Miklósra. Nekik is lehet itt szerepük?
SZN: Cimbi, Czittel Lajos volt az első, akit megkerestünk ezzel a képzéssel kapcsolatban. Nagy örömmel mondhatom, hogy tulajdonképpen már meg is állapodtunk abban, hogy nagyon szívesen részt vesz ebben. Ő a fahajó gyártásról, felújításról biztos, hogy előadóként szerepelni fog a képzésünkben. Nagyon szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis családi kapcsolat is van egy kollégánkon keresztül vele. Ő lesz az egyik atyja a képzésnek a fahajók területén.
A kérdésre egyértelmű igen a válasz, megpróbálunk minden nagynevű, nagy múltú szakembert bevonni, akinek segítségével biztosítható a színvonal. Úgy gondolom, hogy az oktatás régmúltjában ez egy nagyon komoly presztízs volt és társadalmi rang, hogy valaki a szakmájának mestereként ezt oktathatta is, átadhatta a fiatal nemzedéknek a tudását. Szeretnénk ezt a folyamatot mindenképpen elősegíteni, hiszen ez eredményezheti azt, hogy olyan szakembereket tudunk képezni, akik az eddig felhalmozott tudáson túl a modern tudással is rendelkezzenek.
A Magyar Vitorlás Szövetség Téli Előadássorozatának egyik témája az év elején éppen a hajóépítés volt. Az előadást az alábbi videóban nézhetik újra:
