Jó széljárásban, akár a 100 kilométeres óránkénti sebességet is eléri, egy a Fertő-tavon lezajlott csúcskísérlet alkalmával képesek voltak 157 kilométeres csúcssebességet kihozni a jégvitorlásból.
A többnyire egyszemélyes szerkezetek, a háromszögben elhelyezett korcsolyákra épülő hídból és a testből állnak, amely éppen csak akkora, hogy a hajótest vezetője benne ülve vagy fekve irányíthatja járművét. Idén sokan ismét hódolnának már a szenvedélynek, ugyanakkor a sportág ma Magyarországon igazi kuriózumnak számít. Ennek két fő oka van. Az egyik, hogy hazánkban viszonylag ritka, hogy tavaink, főként a Balaton huzamosabb ideig biztosítsa a megfelelő jégvastagságot, a másik pedig az eszközök hiánya. Az első hazai jégvitorlást egy angol és egy magyar hajóépítő, John Harris és Gyapai Nándor az 1800-as éves legvégén építette balatonfüredi műhelyükben, majd a szomszédos Stefánia Yacht Egylet kikötőjében tették jégre. A sportág viszont csak az 1950-es években terjedt el. Ekkor jelentős versenyeket rendeztek az úgynevezett Monotype 15 típusú két személyes jégvitorlások részére, melyeken közel húsz egység állt rajthoz.
Forrás: wikipedia
1964-ben az Magar Vitorlás Szövetség elnöksége a jégvitorlázás fejlesztésére anyagi támogatást biztosított, ennek keretében a Balatonfüredi Hajógyárban négy új, 12 négyzetméteres jégszánt építettek. A DN típusú jégvitorlások a hatvanas évek végén-hetvenes évek elején jelentek meg hazánkban, sikerük azóta is töretlen. Legutóbb a 2017-es esztendő hozta el Balatonfüredre a Jégvitorlázó Európa Bajnokságot, ahol 16 nemzet több mint 100 versenyzője gyűlt össze, miután Csehország visszalépett a rendezéstől.
Forrás: Facebook / A képen Litkey Árpád és Böröcz Bence
Sokan latolgatják, vajon idén lehet-e hódolni a szenvedélynek. Ha a Balaton befagy, és ismét regattáznak a jégvitorlázók, mi biztosan ott leszünk velük!
