A Nemzeti Víziturisztikai Stratégia legfőbb célkitűzése, hogy Magyarországon a következő tíz évben megduplázzák a vízitúrázók számát - mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium aktív Magyarországért felelős államtitkára a Víziturisztikai Stratégia sajtóbemutatóján. A terv egyszerre fókuszál az akadálymentesítésre, az új útvonalak kialakítására és a szabályozási környezet életszerűsítésére. A cél: olyan nyitott vízi világ megteremtése, ahol a családosok, idősek, fogyatékkal élők és kezdők is biztonságban, élményszerűen fedezhetik fel a természetet. A stratégia hangsúlyos elemei közé tartozik a folyók átjárhatóságának biztosítása, az akadályok lebontása, valamint a látogatóbarát infrastruktúra kiépítése.
Révész Máriusz kiemelte, arra törekednek, hogy vízitúra paradicsom legyen Magyarország, amely tavakkal és több mint 3000 kilométernyi hajózható folyóvízzel rendelkezik. Az országban a gyaloglás és a kerékpározás után a vízitúrázás a harmadik legnépszerűbb túrázási forma, kutatások szerint a lakosság körülbelül 8 százaléka jár kisebb nagyobb gyakorisággal vízitúrázni. 2035-re ezt a számot 15-16 százalékra szeretnék emelni – jelentette ki az államtitkár. Ez a vállalás azért lehetséges, mert például a hiányos szolgáltatások, az ésszerűtlen szabályozás miatt óriási kihasználatlan potenciál van a vízitúrázásban – tette hozzá. Kifejtette, hogy a stratégiában a hálózatos fejlesztésekre helyezik a hangsúlyt, nem vízitúra megállóhelyeket, hanem vízitúra útvonalakat akarnak kialakítani. Fontos azonban, hogy ezek a fejlesztések – pénzügyileg is – fenntartható módon, a helyi lakosok érdekeivel összhangban valósuljanak meg, és erősítsék a vízitúrázókban az ökotudatos viselkedést. Ezen felül további célkitűzés a Nemzeti Víziturisztikai Stratégiában, hogy több túratípust (gyalogosok, kerékpárosok, lovasok) kiszolgáló megállóhelyeket alakítsanak ki, valamint hogy meghosszabbítsák a víziturisztikai szezont áprilistól októberig. A megállóhelyek kapcsán az államtitkár elmondta, színvonalas, biztonságos infrastruktúrára van szükség, valamint, hogy a fogyatékkal élőknek is megfelelő vízre szállási lehetőségeket kell építeni.
Révész Máriusz úgy vélte, a vízitúrázók számának növekedéséhez vonzó attrakciókra is szükség van. Példaként a Tisza tavon elhelyezett kilátókat említette. Az államtitkár közölte, a stratégiában az emberi erővel és a széllel hajtott kisebb, vízen közlekedő eszközökkel foglalkoztak, ezért kitértek a kishajós vitorlázás feltételeinek javítására is. Utóbbinál célként fogalmazta meg, hogy a Balaton körbe vitorlázható legyen, erre ugyanis most csak elvileg van lehetőség, de a gyakorlatban nem működik.
A vízitúra-stratégia sikerének kulcsa az élményalapú megközelítés és a különböző túrázási formák – vízi, kerékpáros, gyalogos – összehangolt fejlesztése – mutatott rá Schmidt Gábor, a Magyar Kajak-Kenu Szövetség elnöke.
Szerinte ez az egységes hálózat nemcsak a turizmust, hanem a társadalmi fenntarthatóságot is erősíti, különösen akkor, ha a civil és önkormányzati partnerek bevonása is megvalósul. A stratégiai célok mellett nagy hangsúlyt kapnak az úgynevezett horizontális célok is, különös tekintettel a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóságra. A megvalósításra váró fejlesztések nem veszélyeztethetik a természeti környezet jó állapotát, nem okozhatnak jelentős környezetterhelést, és pénzügyi fenntarthatóságuknak is biztosítottnak kell lenni. A fejlesztések a helyi lakosság érdekeivel és céljaival összhangban történjenek, elősegítve ezzel a térségek élhetőségét és gazdasági fejlődését is.
A vízügyi ágazat szerepvállalása nem kérdéses: a stratégia megvalósítása során kiemelten fontos a vízi utak biztonságának és átjárhatóságának biztosítása, különösen az állami kezelésben lévő, eddig kevéssé ismert vízfolyások esetében is – hangsúlyozta Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója.
Mint elmondta, a vízügyi hatóságok olyan műszaki és geodéziai tudásbázist tesznek közkinccsé, amely elősegíti a tervezést, a biztonságos vízitúrázást és a természetbarát fejlesztéseket.
Szabó Miklós, a Magyar Vízitúra Szövetség alelnöke kiemelte, hogy a vízitúrázás egykor visszaszorult, mára azonban ismét reneszánszát élheti. Úgy véli, ebben kulcsszerepet játszik a stratégia által kínált lehetőség a fiatalok bevonására és a közösségi élmények újraépítésére.
Hangsúlyozta, hogy az újonnan létrejött kisebb, de aktív szervezetek – mint a Magyar Vízitúra Szövetség – a helyi túrák, pedagógusprogramok és szabadidős kezdeményezések révén olyan élményeket közvetítenek, amelyek hosszú távon az utánpótlás-nevelést és a sportos életmódot is szolgálják.
A megvalósításért felelős szervezetek az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság és az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ (AÖFK). A két állami szerv koordinálja az érintettek munkáját, összekapcsolja a párhuzamosan működő szabályozó és végrehajtó testületeket, és holisztikus szemlélettel hangolja össze a tevékenységeket és fejlesztési irányokat. A fejlesztések tervezése, kivitelezése és működtetése során fontos az érintett hatóságok – így például a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, vízvédelmi és vízügyi hatóságok – valamint más szervezetek bevonása a környezeti fenntarthatóság és a jó természeti állapot megőrzése érdekében. A nemzeti park igazgatóságok szintén kulcsszereplők. A stratégia megvalósításában a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ), a Magyar Vitorlás Szövetség (MVSZ), a Magyar Sárkányhajó Szövetség (MSSZ), a Magyar Evezős Szövetség (MESZ) és a Magyar Víziturisztikai Szövetség (MAVITUSZ) is szerepet kaphatnak, mint beruházók, üzemeltetők és szolgáltatók. A szervezetek rendelkezésére álló szaktudás hozzájárul a fejlesztések életszerű megvalósításához és a jó gyakorlatok elterjedéséhez.
A környezeti fenntarthatóság biztosítása kiterjed a víziturizmus várhatóan növekvő környezetterhelésének kezelésére is. Ez különösen fontos, mivel a víziturizmus jelentős része valamilyen szintű védettséget élvező természeti környezetben zajlik. A természet és az ember konfliktusmentes együttélése kulcsfontosságú a stratégia szempontjából.
Mindenki számára elérhető kishajós megállópontokat létesítenek a Balaton déli partján
