Az európai tavak közös problémáiról és fejlesztési lehetőségeiről tanácskoztak Balatonfüreden. A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében tartott eseményen az előadók egyöntetűen azt sürgették – szemléletváltásra és közös uniós fellépésre van szükség a vízi természet és örökség védelme érdekében.
Az európai tavak ugyanazokkal a problémákkal küszködnek, közös fellépésre, fejlesztési koncepcióra lenne szükség – jelentette ki a házigazda, Balatonfüred polgármestere. Bóka István szerint jelenleg a tavakra és térségükre nincs integrált fejlesztési politika, holott igen markáns természeti és gazdasági értékkel rendelkeznek, és nagy a társadalmi jelentőségük is. A polgármester bízik abban, hogy az unió meghallja a szakemberek hangját és a következő fejlesztési ciklusban létrejön egy átfogó koncepció.
A szélsőséges időjárás következtében kialakuló vízszint-ingadozáshoz a tó élővilága képes alkalmazkodni, de ez jelentősen befolyásolja körzetében jellemző üdülési szokásokat – ezt már Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium klíma- politikáért felelős helyettes államtitkára jelentette ki. Hozzátette: a nyári szezon egyre inkább kitolódik, ugyanakkor egyre rövidebb időszakokra fagyhat csak be a Balaton a téli időszakban, amely konmoly hatással van a környezetre.
A rendezvényen felszólalt Navracsics Tibor uniós biztos is, aki szerint fontos, hogy a döntéshozók és a kutatók kapcsolatba lépjenek egymással, megértsék egymás üzeneteit. Hozzátette: a tudománynak és a politikának e téren közelednie kell egymáshoz. Úgy fogalmazott: minden, ami lényeges Európában az helyi vagy regionális szinten történik. Leszögezte ugyanakkor: a regionális megközelítésé a jövő. A biztos beszélt arról is: azáltal, hogy Veszprém és térsége nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet, soha nem tapasztalt figyelem irányulhat a térségre. Ez szerinte egy olyan lehetőség, amivel élni kell.
A Balaton régióban 275 ezer az állandó lakosok száma, ugyanakkor a térség nyaralótulajdonosaival ez eléri az 5000-t. A nyári csúcsidőszakban a turistákkal együtt viszont már egymillióan élik és használják a tavat valamint annak környezetét – hangzott el a tanácskozáson. A szakemberek és vizsgálati eredmények szerint a Magyar Tenger vízminősége 1994-ig erősen romló tendenciát mutatott, azóta viszont jelentősen javult. A tó vízminősége most kiváló, de egyben rendkívül sérülékeny is – tették hozzá.
(Forrás: balatonfured.hu)
