A Magyar Vitorlás Szövetség „A Balatonon Kívüli Vízterületek Támogatása" nevet viselő pályázatának keretében plusz forráshoz jutottak azok a klubok, melyek székhelye bár távolabb esik a Magyar Tengertől, ugyanakkor komoly vitorlás élet zajlik helyben. A Balatonon kívüli vitorlázási lehetőségeket bemutató sorozatunkban most a Nyéki-tavakhoz látogatunk. A Nyékládházán található DEBOTI Vitorlás Sport Egyesület 2015. évben kezdte meg működését és foglalkozik vitorlázással, versenyzőkkel, hobbi vitorlázókkal, nyári vitorlás táborok szervezésével, oktatással, vitorlás versenyek rendezésével. Az Egyesület fő célja a régió olyan vitorlás műhelyévé válni, ahonnan akár olimpiai szintű sportolók is kiemelkedhetnek, továbbá a nagyobb közönség számára is sportolási lehetőségét biztosítani. dr Bödör Gergellyel a nyékládházi DEBOTI egyesület vezetőjével beszélgettünk.
VI: Hogyan indult a vitorlázás a Nyéki-tavakon?
BG: Dr. Molnár Adorján erejéből indult. Amikor kivált a Justicia kereteiből, akkor elkezdte kutatni, hogy merre is lehet vitorlázni a környéken. Akkoriban ezek a bányatavak már itt voltak kihasználatlanul és már akkor sokkal jobb lehetőséget teremtettek a Borsod megyei, valamint a kelet-magyarországi vitorlázásnak, mint a Mályi-tó valaha tudott adni.
VI: Mennyire volt nehéz bázist kiépíteni? Vagy úgy is feltehetném a kérdést, hogy milyen bázis épült ki a Nyéki-tavakon?
BG: Gyakorlatilag két meghatározó bázis van, az egyik a hejőkeresztúri-tavon, itt nekünk is van egy hatezer négyzetméteres tóparti ingatlanunk, ami egyelőre beruházásra vár, a terület ugyanakkor adott fantasztikus elhelyezkedéssel. Minden szempontból megfelel annak, hogy egy nagyon komoly vitorlás telep kialakulhasson.
Fotó: DEBOTI VSE
A másik a Nyékládháza melletti Gólem-tavon van. Itt Nyékládháza önkormányzata támogatja a vitorlás sportot atekintetben, hogy használható a terület. Van egy bázisunk, ahol letárolhatjuk a hajókat és szoros együttműködés keretében a helyi gyerekek is tudnak itt kedvezményesen vitorlázni.
VI: Korábban többször nyilatkoztad, hogy az egyesület egyik fő célja, hogy egyfajta vitorlásműhely alakulhasson ki a környéken. 2015 óta eltelt jó pár év. Mire jutottatok?
BG: Van egy erős mag a Debotin belül, akik a Balaton, a Velencei-tavon és itt helyben vitorláznak. Emellett van egy széleskörű gyerek réteg, akik minden nyáron eljönnek hozzánk és élvezik a tó adottságait. Tehát részint igen, másrészről viszont nem a válasz.
Fotó: DEBOTI VSE
Továbbra sem alakult ki egy olyan infrastruktúra mögöttünk, amit egy komoly vitorlás telepnek, vagy kikötőnek lehetne nevezni. Egy nagy szívfájdalom, hogy a rengeteg befektetett energia és munka ellenére sem tudott ez idáig létrejönni. Ugyanakkor bizakodó vagyok, hiszen nekünk van egy saját ingatlanunk ami elbír egy ilyen fejlesztést, másrészt Nyékládháza városával korábban megindult egy fontos együttműködés ami jelenleg is folytatódik. Remények vannak, ugyanakkor látni kell, hogy amit Nyugat-Magyarországon el lehet adni három „x”-ért azt itt egy „x”-ért sem biztos. Nagyon nehéz az egyesületnek fenntartania magát külső segítség nélkül, ami egyelőre nem érkezik. Enélkül egy meghatározó klubélet nem tud kialakulni.
VI: Milyen szélirányok uralkodnak nálatok, milyen hajókkal lehet vitorlázni?
BG: Az elmúlt pár évben, ami alatt naponta vizslatjuk a vizet hatalmasat változott a világ. Korábban itt a nyugati szél nem volt ismert, most tavasszal erős nyugati szelek vannak. A déli szél front esetén jellemző, az északi, észak-keleti szél a legjellemzőbb.
Fotó: DEBOTI VSE
Ez egy nagyon tagolt tórendszer. Bármelyik szélirányban tudunk a tó egy olyan részén edzeni, ami ideálisnak mondható.
VI: Mennyiben alkalmasak az általatok bevitorlázott területek túrák szervezésére?
BG: Abszolút alkalmas. Azt szoktuk mondani, hogy amikor a Balaton már nem lesz alkalmas a vitorlázásra – reméljük nem lesz ilyen , vagy sokáig nem lesz ilyen – akkor még nekünk ha két métert apad a vízszintünk akkor is 23 méter marad alattunk. Ez az egyik hatalmas előnye a tónak, hogy belátható időn belül nem fog kiszáradni.
Fotó: DEBOTI VSE
A területi adottságai fantasztikusak. Van egy úgynevezett nagy tisztásunk, ahol versenyeket lehet rendezni, másfelől pedig erősen tagolt a tó ahhoz, hogy gyönyörű túrákat szervezzen az ember magának, családjának. Kis öblökben megálljon, szigetekhez odavitorlázzon. Elképesztően jók az adottságok, viszont egyelőre ezek nincsenek kihasználva. Valamiféle határozott együttműködésre van szüksége a vitorlázásnak a bányatulajdonossal ahhoz, hogy komolyabb vitorlásélet indulhasson be és infrastruktúra létesülhessen. A szellemi tőke megvan hozzá, de ez önmagában kevés.
