A Magyar Vitorlás Szövetség „A Balatonon Kívüli Vízterületek Támogatása" nevet viselő pályázatának keretében plusz forráshoz jutottak azok a klubok, melyek székhelye bár távolabb esik a Magyar Tengertől, ugyanakkor komoly vitorlás élet zajlik helyben. A Balatonon kívüli vitorlázási lehetőségeket bemutató sorozatunkban most a Fertő-tóhoz utazunk. A Fertő Tavi Vitorlás Szövetség a Fertő tavi vitorlás klubok által 1957-ben alapított sportszövetség. A szervezet célja, hogy a tavon a verseny- és túravitorlázást népszerűsítse és segítse a sportegyesületek, illetőleg ezek sportági szakosztályainak tevékenységét. Domonkos Szilárddal a Fertő Tavi Vitorlás Szövetség elnökével beszélgettünk.
VI: Az aktualitások előtt kezdjük egy kis visszatekintéssel. Hogy indult, miként indult a vitorlázás a Fertő-tavon?
DSZ: A fertő-tavi vitorlázás nagyon régi időkre nyúlik vissza. Még Széchenyi István hozta a tóra az első hajót százhatvan évvel ezelőtt. Innentől kisebb-nagyobb aktivitásokkal folyt a vitorlásélet a tavon. Voltak olyan időszakok, melyek kissé visszavetették, mint például a két világháború közötti időszak utáni. A modern vitorlázásról 1957 óta beszélhetünk amikor megalakult a Fertő Tavi Vitorlás Szövetség, amely a tó körül működő egyesületek fogta össze. Büszkén mondhatom, hogy túl a hatvanadik évfordulón mai napig koordinálja a vitorlás életet.
VI: Mennyiben alkalmas a Fertő-tó túrák szervezésére? Van erre példa nálatok?
DSZ: A Fertő-tó nagyon kiváló kisebb túrák, de akár nagyobb több napos túrák lebonyolítására is. Az ország csatlakozásával a schengeni övezethez gyakorlatilag eltűntek a határok.
Fotó: Fertő Tavi Vitorlás Szövetség
A Fertő magyar oldalának nagy része természetvédelmi terület ahol nem lehet sportolni. Ugyanakkor a Fertőrákosi – öbölből indulva több napos túrákat lehet tenni az osztrák oldalon, amellyel szinte az egész tó bejárható. Ez akkor a vízterületet jelent, mint például a Balaton keleti medencéje.
VI: Beszéljünk azokról a hajótípusokról, melyek megtalálhatóak nálatok!
DSZ: Nagyon széles a paletta. Egyrészt nyilván a sportvitorlázás meghatározza a hajótípusokat. Ezek közül az utánpótlás-versenyzőknél az Optimist, Laser hajóosztály a jellemző, de nagyon élénk a Finn és a Kalóz hajóosztály aktivitása a tavon.
Fotó: Fertő Tavi Vitorlás Szövetség
Ez a sport része, de ugyanakkor megtalálható a túrahajó szekció is. Itt a vízmélység szab határokat, mert 90 cm feletti merülésű hajókkal kissé nehéz a mozgás. Ugyanakkor nézve az osztrák kikötőket és az osztrák túrázó ismerősöket, partnereket: egészen meglepő módon vannak alacsony merülésű nagy yachtok is, melyekkel komoly túrákat szerveznek az osztrák klubok, bevonva a magyar egyesületeket is.
VI: Ha már említetted az osztrák szomszédságot. Milyen előnyökkel jár ez számotokra?
DSZ: Ahogy már említettem, a schengeni csatlakozás után a magyar vízfelület egy öbölként funkcionál a tavon, tehát korlátozás nélkül lehet túrázni. Szoros szimbiózisban élünk az osztrák vitorlázókkal. Számtalan hajós tartja magyar kikötőben a hajóját. A versenyvitorlázásban például Optimist Kupa osztrák vízterületen kerül megrendezésre évről-évre, hiszen szélviszonyoktól függetlenül ott jobban ki tudunk tűzni ideális pályát.
Fotó: Fertő Tavi Vitorlás Szövetség
VI: Olvasni lehetett híreket, melyek szerint a Fertő-tó környéke megváltozik, megváltozhat. Már el is indultak bizonyos folyamatok. Mennyiben érintik ezek a vitorlázást, valamint a szövetséget?
DSZ: Nyilván érinti, tekintettel arra, hogy a Fertő-tó magyarországi részét, ahol vitorlázni lehet, egyedül a Fertőrákosi-öbölből lehet megközelíteni. Ismerve a hely földrajzi adottságait, nem csak a magyar oldalon, hanem az egész tavon egy nagyon széles nádsáv veszi körbe a vizet. Tehát minden részen korlátozottak a megközelítési lehetőségek.
Fotó: Fertő Tavi Vitorlás Szövetség
Az öbölből is két helyen lehet csupán kihajózni, az egyikben pedig éppen zajlanak az átépítési munkálatok. Ez kissé korlátozza a túrahajós életet. De szerencsénkre a kivitelezés során sikerült olyan megállapodást kötnünk, hogy a versenysport és az utánpótlássport teljes mértékben tud üzemelni.
VI: Mi a jövőkép? Van-e lehetőség, van- e hely fejleszteni?
DSZ: A fejlesztés eleve determinálva van, ugyanis ez egy állami terület. Ahol most zajlik a vitorlás élet, működik a strand az egy mesterségesen létrehozott szárazulat. Itt a fenntartó, a tulajdonos vagy a vagyonkezelő határozza meg a fejlesztési irányokat.
VI: Mennyiben lehet utánpótlást úgy nevelni, vagy úgy behozni a fertő-tavi vitorlázásba, hogyha valaki csak érdeklődik a sportág iránt és bekopogna a telep ajtaján és belekóstol a sportágba?
DSZ: Természetesen. Ennél azért sokkal kifinomultabb a rendszer, amit működtetünk. Részt veszünk minden olyan akcióban ami a Magyar Vitorlás Szövetség keretén belül zajlik. Gondolok itt első sorban a Go Boating napra. Itt mi is vendégül látunk a soproni iskolákból 150-180 gyereket, akiknek bemutatjuk a vitorlás sportot, a vízi életmód különböző vetületeit. Emellett népszerűsítjük a sportágat különböző iskolákban.
Fotó: Fertő Tavi Vitorlás Szövetség
Az Optimisten belül két csapattal rendelkezünk, rendszeresen vannak táborok. Akinek ezek után kedve támad a sportágat versenyszerűen művelni, úgy bekerül egy visszahívó táborba és csatlakozhat a csapatunkhoz.
Borítókép: Fertő Tavi Vitorlás Szövetség
