A 2027-es költségvetési tervezet 31 milliárd forinttal számol az aktív életmód támogatására, ami több mint kétszerese az idei keretnek. A november 10–11-i budapesti Aktív Magyarország Konferencián több mint 450 résztvevő kereste a választ arra, hogyan válhat a mozgás a mindennapok természetes részévé. A rendezvényen bemutatták a következő év terveit, és átadták az Aktív Magyarországért díjakat is.
A nyolcadik Aktív Magyarország Konferencián Pósfai Gábor belügyminiszter elmondta: a sport állami támogatásának teljes kerete 2027-ben az idei szinten maradna, az elosztás arányai viszont változnának. Több forrás jutna a szabadidősportra és az aktív életmódra: a költségvetési tervezet 31 milliárd forinttal számol ezen területek támogatására. A miniszter szerint a nagyobb keret több feladatot is jelent: több programot kell megvalósítani, több embert kell bevonni, és szigorúbban kell ellenőrizni a támogatások felhasználását.
A 2027-es költségvetési összeg felosztásáról és a programok megvalósításáról a tárca a következő hetekben egyeztet a szakmai szervezetekkel, a keret felosztását pedig december közepéig véglegesítik. A forrásból programokat, rendezvényeket és a mozgáshelyszínek fejlesztését támogatják – a közlekedési tárcához tartozó kerékpárút-építések nem részei ennek az összegnek. A sportfinanszírozásról szólva a miniszter azt is elmondta, hogy a TAO-rendszert közvetlen, átlátható állami támogatás váltja fel, és kiemelt figyelmet fordítanak a meglévő sportlétesítmények hatékony működtetésére.
Kitért rá, hogy a korábban elkészült Aktív Életmód Stratégiát a tervek szerint szakemberek bevonásával viszik tovább, és a végleges verziót mielőbb a kormány elé szeretné terjeszteni. Külön hangsúlyozta a tárcák közötti egyeztetés fontosságát: az oktatási és az egészségügyi tárcára is a Sportért Felelős Államtitkárság aktív partnereként számít.
A miniszter szerint a szabadidősport közösséget épít, ezért olyan rendszeres programokat érdemes támogatni, amelyekhez gyerekkortól időskorig lehet kapcsolódni. Külön kitért a 14–18 évesekre: fontosnak tartja, hogy azok is tovább sportolhassanak a klubokban, akik már nem szeretnék ezt versenyszerűen tenni. A sportági szövetségektől ezért szabadidősport-stratégiát is kérnek a jövőben, a sportlétesítmények szabad kapacitásait pedig a nagyközönség előtt is meg szeretnék nyitni.
Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár arról beszélt, hogy a nagyobb keretből életkortól, lakóhelytől és fizikai állapottól függetlenül több emberhez szeretnék eljuttatni az aktív programokat. Ehhez az önkormányzatok, az oktatási intézmények, a sportegyesületek és a civil szervezetek együttműködésére is számítanak. A jövőről úgy fogalmazott: „Folytatjuk ezt a munkát, sőt ráteszünk még egy lapáttal.”
„Az első élmény után legyen hová visszatérni” – fogalmazott Dörnyei Kristóf, az Aktivitásért Felelős Főosztály vezetője. A futókörök és bringaparkok mellett többféle mozgásra alkalmas aktív parkokra és meglévő épületekben kialakítható beltéri aktív pontokra is terveznek pályázatot. Az újonnan támogatott helyszíneken legalább heti egy foglalkozás lenne az elvárás. Új programmal segítenék a gyalogos, kerékpáros és vízi útvonalak fejlesztését és fenntartását, folytatnák a turistaházak megújítását, és több gyereket vonnának be a vándortáborokba. A 2027-es tervek előkészítéséhez 62 szervezettől és szakmai szereplőtől mintegy 460 oldalnyi javaslat érkezett, amelyeket figyelembe vettek a tervezés során. A SZÉP-kártya Aktív Magyarok alszámlájának bővítésére, az adómentes sportjuttatásra és az egészségpénztári lehetőségek szélesítésére már elkészültek a javaslatok.
„A mozgást nem lehet kiszervezni” – mondta Petényi Mirkó, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ ügyvezető igazgatója. A mozgás egész éves népszerűsítésére 2027-ben egymilliárd forintot terveznek. A támogatott programokat is jobban összekapcsolnák, hogy aki kipróbált egy sportágat vagy elment egy túrára, könnyen találjon következő alkalmat. Olyan aktív parkok létrehozását is tervezik támogatni, amelyek kifejezetten a tinédzser lányok szabadtéri mozgását tennék lehetővé, mert ők is egy olyan célcsoport, akikkel kiemelten foglalkozni szükséges a következő időszakban. Az új helyszíneknél már a tervezéskor figyelembe vennék a fogyatékossággal élők igényeit is.
A „Hogyan lehet aktívvá tenni a magyarokat?” című kerekasztalt Szántó Dávid sportért felelős helyettes államtitkár vezette. A beszélgetés célja az volt, hogy bemutassák, az aktív életmód lehetőségeinek a biztosítása valójában összetett kérdés, és ez a feladat túlnyúlik egyetlen minisztérium vagy államtitkárság keretein, így szükséges a különböző ágazatok együttgondolkodása és közös munkája.
