November elsejével ismét leállt a balatoni viharjelzés, így sokkal körültekintőbbnek kell lenniük a vízen a hajósoknak, horgászoknak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat április 1-től október 31-ig a balatoni, a Velencei-tavi és a Tisza-tavi viharjelzések meteorológiai kiszolgálására vihar-előrejelző szolgálatot működtet, a viharjelzést és a riasztást a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) fényjelző rendszere biztosítja.
A viharjelzések tóparti megjelenítését a Balaton körül 31, a Velencei-tónál 4, míg a Tisza-tónál 5 fényjelző lámpaegység végezte, amelyet a Balatonnál még mobil fényjelző egységek is kiegészítettek. A katasztrófavédelem az idén is fokozottan felügyelte a rendszer üzemeltetését, a vihar okozta károkat elhárította, így a rendszer a teljes viharjelzési időszakban biztonságosan üzemelt.
A viharjelzések és a balatoni időjárási előrejelzések az HungaroMet Siófoki Viharjelző Obszervatóriumában készültek és operatív módon jutottak el a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitánysághoz, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának balatoni központjához és további megrendelőkhöz. A nagyobb vitorlásversenyek, illetve tömegrendezvények meteorológiai biztosítása a HungaroMet Siófoki Viharjelző Obszervatóriumából történt.
Értékelt a HungaroMet Zrt – ilyen volt az idei szezon időjárása
A viharjelzési szezon első hat hónapjában a Balaton keleti medencéjében a szélsebesség átlagosan 3%-kal haladta meg a sokévi átlagot, míg a nyugati medencében 6,5%-kal elmaradt attól. Az egész szezon az ilyenkor elvártnál jóval szárazabb (-60%), és összességében 1,7-1,9 fokkal melegebb volt.
A balatoni medencékben a havi átlagos szélsebességek alapján április volt a legszelesebb hónap, amelyet május, majd július követett. Nyolc erős vihar (90 km/órát meghaladó szélsebességgel) érte el a Balatont: májusban három, júliusban kettő, augusztusban, szeptemberben és októberben egy-egy alkalommal. A legnagyobb vihar május 27-én tört a tóra egy heves zivatarvonal formájában, mely mindhárom medencét érintette. A szélsebesség Siófok térségében érte el a maximumát 104 km/órával. A tó felett további veszélyforrásként porzó vízfüggöny is megfigyelhető volt. A középső medencében – Balatonszemes térségében – a szélsebesség szintén elérte a 100 km/órát.
A Balaton térségében 2026 nyara a mérések kezdete óta a második legmelegebb volt, csupán a 2024-es nyár bizonyult melegebbnek. A nyári hónapok átlaghőmérséklete Siófokon 24,8, Keszthelyen 23,6 °C volt. A 35 fokot elérő vagy azt meghaladó hőmérsékletű napok száma a Balatonnál – a különböző mérési pontokon – 10-15, a Velencei-tónál és a Tisza-tónál 16-16 volt. Ezekből a legtöbb a legforróbb hónapra, augusztusra esett. A több hőhullámból az augusztus eleji volt a legforróbb, 4-én és 5-én 39-40 fokot regisztráltak a mérőállomásokon. Balatonedericsen 40,1 °C volt a térségben mért maximum.
Csapadék tekintetében mindhárom nagy tavunknál a 2026-os volt az eddigi legszárazabb nyár 1901 óta. A Balatonnál az 1991-2020-as időszak csapadékátlagának jellemzően mindössze az egyharmada (a keleti medencében csak 30%-a), a Velencei-tónál pedig kevesebb, mint az egynegyede hullott le. A három hónap alatt – a kánikula mellett – így összesen 50-70 mm csapadék érkezett a Balatonhoz. A keszthelyi medence térsége kapott ennél több esőt, ott 80 mm-t meghaladó, Gyenesdiáson 92 mm-t elérő csapadék hullott. A csapadék kedvezőtlen időbeli eloszlása tovább súlyosbította a szárazságot: az alacsony csapadékösszegeknek egy része még a nyár elején, egyetlen napon, június 10-én esett (15-20 mm).
Íme a 2026. évi szezonban kiadott balatoni viharjelzések statisztikája
2026-ban a Balatonnál az első- és másodfokú viharjelzések összesített fenntartási ideje a szezon teljes időtartamának 36-37 százalékát tette ki. A Velencei-tónál ez az érték 25,7% volt.
A Balatonnál 2005 óta 2026 azon öt szezon közé tartozik, amikor a másodfokú viharjelzések fenntartási ideje a legrövidebb volt. A másodfokú viharjelzések aránya a teljes időszakhoz viszonyítva a Balatonnál 9,9-11,4%, a Velencei-tónál pedig 5,1% volt. A keleti medence volt a legszelesebb terület.
Az elsőfokú és másodfokú viharjelzések fenntartására legrövidebb ideig a Tisza-tónál volt szükség, elsőfok esetében kevesebb, mint 1 000 órára. A másodfokú viharjelzés fenntartása pedig a teljes időszak alig 2,5 százalékát tette ki.
Karbantartást követően 2026 nyarán ismét üzembe állt a Fertő-tavi viharjelző rendszer magyarországi, Fertőrákoson található végpontja. A fejlesztések és karbantartások célja a viharjelzés megbízható működése, ezáltal a fürdőzők és a vízparton tartózkodók biztonsága.
A viharjelző végpontok folyamatos rendelkezésre állásának biztosítása érdekében 2026-ban több helyen akkumulátorcserére került sor, biztosítva a folyamatos energiaellátást és a működést egy esetleges áramkimaradás esetén is. A munkálatok a Balaton középső és nyugati medencéjében lévő, valamint a Velencei-tavi viharjelző állomásokat érintették.
A balatoni viharjelzés az idei szezonban is a tó három medencéjében egymástól függetlenül működött, mindhárom rendszer az adott terület időjárási körülményeihez igazodva jelzett. A viharjelzők mellett a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság évek óta üzemelteti az ingyenesen elérhető TAVIHAR mobilalkalmazást, amelyen jól követhetők az ország legnagyobb tavain érvényes aktuális viharjelzések, emellett a folyamatosan frissülő viharjelzések a katasztrófavédelem weboldalán is elérhetők voltak.
Értékelt a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság is
A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vízirendészeti rendőrőrsein 30 szolgálati kisgéphajóval közel 60 fő lát el szolgálatot a vízen. A folyamatos vízirendészeti jelenlét a nyár teljes időszakában biztosított volt. Elsősorban a fürdőeszközöket használó, a szörfösök, vitorlázók, elektromos hajtású vízijárművel közlekedő személyek körében volt szükség rendőri intézkedésre, mentésre, amely betudható a hirtelen kialakuló időjárási változásoknak. A Balaton számos vízi rendezvénynek ad otthont, ilyenkor a Vízirendészet folyamatosan kapta a viharjelzők állapotáról az információt, hogy felkészülhessenek egy esetleges mentési helyzetre, havária megelőzésére.
A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársai a viharjelzési szezonban 148 esetben, összesen 250 fő fürdőzőt vagy vízi közlekedő személyt mentettek ki a vízből. 2026. április 1. és október 31. között 5 ember fulladt a Balatonba. Halálos kimenetelű vízi közlekedési baleset nem történt.
Több, mint 4000 esetet láttak el a vízimentők.
Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, idén 415 vízmentő állt szolgálatba, és csak a strandokon összesen 4370 esetet látott el. Ezek nagy része könnyű sérülés volt, 49 esetben pedig olyan bajbajutottnak nyújtottak segítséget, aki magasabb szintű ellátásra szorult. Tehát egészségügyi személyzettel dolgozó sürgősségi mentőhajó és/vagy az Országos Mentőszolgálat egysége vette át a beteget és folyatta az ellátást. 2026-ban 61 strandon dolgoztak vízimentők és 56 strandolót kellett a vízből kimenteniük.
