A koronavírus okozta veszélyhelyzetben is számos marina nyitva tart a Balaton körül így a Balatonfüredi Yacht Club is. A kijárási korlátozások idején is folyik a munka a kapuk mögött, sőt a kikötő látogatható a hajóikat ott tárolók számára a vonatkozó rendeletek és szabályok betartásával. A BYC egyébiránt már javában a szezonra készül: azért dolgoznak, hogy amint ki lehet hajózni, minden infrastruktúra és szolgáltatás a megszokott magas színvonalon működhessen. Böröcz Istvánnal a Balatonfüredi Yacht Club ügyvezetőjével beszélgettünk.
VI: Szinte folyamatosak a kérdések: lehet-e kikötőben tartózkodni, lehet-e hajózni, mit is jelent a sportcélú tevékenység és persze milyen választ tudnak adni a jelenlegi helyzetre a balatoni marinák. Látszik, hogy Balatonfüreden betartották a kijárási korlátozásokat és a polgármester valamint a Turisztikai Egyesület kéréseit. Hogy élitek meg a jelenlegi helyzetet?
BI: Kétségkívül nem egyszerű és nem nagyon volt része ilyenben eddig itt a környéken senkinek. Ennek ellenére rendkívül kulturáltan és fegyelmezetten élik meg az emberek. Már a legelején a vendéglátóhelyek önkorlátozó magatartást tanúsítottak. A városban elterjedt a maszkok viselése, a kijárási korlátozásokat is betartják az emberek. Nyilvánvalóan Balatonfüred nagyon komoly célpont pihenéshez, sokaknak van pihenő ingatlana, ezért sokan is érkeztek a városba. Kicsit túlzásnak éreztem azokat a hangokat az interneten, amelyek arról szóltak, hogy „mindenki menjen haza, oda ahova való”. Én azt látom, hogy aki hozzánk érkezett most, saját nyaralójába, ingatlanába – fegyelmezett. A sétány alsó része le van zárva, oda csak gyalogosan lehet bemenni. Aki gépkocsival érkezik azt megállítják a rendőrök. A saját tulajdonához ugyanakkor természetesen mindenki odafér. Azokat a jogszabályokat amelyek a kijárási korlátozásra vonatkoznak aki betartja szerintem tudja élni az életét most is.
VI: Néhány héttel ezelőtt találkoztunk a Balatonfüredi Yacht Klubban. Akkor faggattalak, hogy miként élitek meg kikötői szinten a veszélyhelyzetet. Körbe mutattál miközben zajlottak a daruzások mondván, hogy a munka ugyanúgy folytatódik. Talán egy kikötő nem teheti meg hogy bezárjon.
BI: Nagyon el kellene választani azokat a dolgokat amikről a fáma szól. A mi kikötőnk 365 napos nyitvatartással üzemel. Erre szól az engedélye, erre szól a kikötőrendje és így is kell működnie.
Mi a kikötőt be sem tudjuk zárni, de nem is szeretnénk, ugyanis nincsen erre okunk. Azt, hogy a kikötőbe ki jöhet be és ott miként lehet élni, azokat tudjuk korlátozni és azokat korlátoztuk is. Jelen pillanatban minden közösségi helyiség zárva van, mindenki a saját hajóját látogathatja, charter hajók nem üzemelhetnek, a zuhanyzók zárva vannak, csupán egy férfi és egy női mosdó van nyitva. A saját hajóját mindenki tudja használni viszont vendégeket nem hozhat kizárólag a saját családját. Kértük, hogy aki külföldön volt az 14 napig ne jöjjön a kikötőbe. A legnagyobb fájdalmunk, hogy a gyerekeknek sem tudunk edzést tartani. A kikötő a kollégáknak egy munkahely, dolgozunk benne. A hajókat tesszük be a vízbe, ugyanis arra készülünk, hogy az élet nem áll meg – legfeljebb csak megcsúszott minden – és amikor a helyzet oldódik minden visszatér a normál kerékvágásba. Szóval mi felkészítjük a kikötőt tereprendezéssel, hajók vízbe daruzásával, tisztasági festéssel, kisebb nagyobb javításokkal éppen azért, hogy amikor már lehetőség van rá mindenki úgy tudjon ide érkezni, hogy a körülmények megfelelőek legyenek.
VI: Említetted a gyerekeket. Miként tudjátok a nekik szóló programokat bepótolni?
BI: Mi is megcsináltuk az éves edzés és versenyprogramot, de a Magyar Vitorlás Szövetségben is zajlik egy olyan munka, melynek keretében átvizsgálják az éves versenynaptárt – ehhez fogunk igazodni. Jelen pillanatban a gyerekeket online oktatjuk heti két alkalommal.
Mindenkit a saját edzője egy internetes platformon keresztül. Úgy látom, hogy ez tetszik a gyerekeknek és dolgoznak is velünk. Arra serkentjük őket, hogy az egyéni erőnléti edzésüknek futással, biciklizéssel és persze a megfelelő szabályok betartásával tegyenek eleget. A hajókat nem lehet elővenni, szervezett edzések nyilvánvalóan a vízen nincsenek. Ennek ellenére itt is arra készülünk, hogy amikor újraindul az általunk szeretett életvitel, addigra olyat tudjunk kialakítani amihez azonnal lehet csatlakozni és elindítható legyen az edzésmunka.
VI: Éppen ma délelőtt rajtolt volna el nálatok az idei versenyszezon a ROOSTER-Monautix Melges24 versennyel….
BI: A mai nap megjelent egy bágyadtan szomorú, érzelgős posztunk a Facebookon, hogy az első futam ma lett volna. Nagyon sajnáljuk, hogy nincsen, a verseny valószínűleg nem fog elmaradni, más időpontban lesz megtartva. Most két időpontot kaptunk a nemzetközi Melges Szövetségtől: az egyik augusztus elejére, a másik októberre vonatkozik. Abban az esetben, ha bármelyik időpontban meg lehet tartani, be fogjuk pótolni ezt a versenyt.
VI: Gondolom rengeteg kérdés, telefon érkezik hozzád legyen szó a vitorlástáborokba jelentkező gyerekek szüleiről, edzőkről, versenyzőkről. Mit tudsz nekik mondani?
BI: Én alapvetően optimistán állok az egészhez – van aki szerint túlságosan is optimistán. Azt látjuk, hogy a vitorlástáborokba folyamatosan jelentkeznek a gyerekek. Szerintem az élet menni fog tovább. Az a szerencsés helyzet, hogy a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke miniszteri főtanácsadóként talán több információhoz hozzájut, mint mi és az ő véleménye szerint június második felétől már lehet majd sportolni a vízen. Én még nála is egy kicsit optimistább vagyok, de meglátjuk, hogy mit hoz az élet.
Az biztos, hogy nem úgy fog zajlani, hogy csütörtökön szólnak, hogy pénteken újra lehet tervezni mindent, hanem valamiféle fokozatossággal vissza kell vezetni a normál életbe az embereket. Ez most egy állapot, és az állapot mindig változik. A változáshoz pedig alkalmazkodni, igazodni kell. Több tudós mondta már, hogy az fog túl élni aki alkalmazkodik, és ez minden szintre érvényes.
VI: A vitorlás társadalmon belül a szolgáltatók, kikötők körében eltérő minőségű szinteket lehet látni. Szerinted a mostani helyzet – csúnya kifejezéssel élve – hozhat egy tisztulási folyamatot?
BI: Mindenben van jó és rossz is. Ennek a helyzetnek is lesznek nyilvánvalóan pozitív hozadékai. Pontosan azért, hogy ki hogy tud alkalmazkodni. Egy felfokozott vágy kielégítésénél mindig lazul a fegyelem, lazul a minőség. Amikor az emberek jobban meggondolják, hogy igénybe vesznek-e valamit és minőséget kérnek, akkor jobban elvárják ezt a másik oldaltól is. Én biztos vagyok benne, hogy egy rendeződő folyamat le fog zajlani és a szolgáltatói oldalon minőségi javulás, tisztulási folyamat várható.