Vitorlázz itthon

Kaán Károly 1931-ben ezt írja a fáról:

“A szilfák királya kétségkívül az akarattyai szil (Ulmus campestris), melyet a balatoni nyaralók olyan szívesen keresnek fel. Eötvös Károly írásaiban igen kedvesen emlékezik meg erről az öreg fáról. „Születése óta – így ír – magánosan áll ott a dombtetőn. Büszkén, védtelenül, viharok és villámok ostromában.” Tényleg fejedelmi és olyan az elhelyezkedése, hogy messze nyugatról, Tihany ormáról is látható. A fa mellől elragadó kilátás nyílik a Balaton felé. Alig csalódunk, ha feltesszük, hogy olyan ültethette oda, akit elbájolt e pontról nyíló gyönyörű kép és ezért valamiféle tanyát verhetett ezen a helyen, amely mellé azután ezt a fát ültette. Ennek az öreg fának mellmagassági kerülete 7.42 m. Mellmagassági átmérője 2.36 m. Magassága 22 m. Koronájának átmérője 26 m. A földtől mért 1.30 m magasságban már három hatalmas ágba tagolódik. A szétágazásnál kialakult lapos felületen korhadás keletkezett. Nincs kétségünk abban, hogy a vallás- és közalapítványok intézősége a jövőben fokozottabb gondozásban részesíti ezt a tiszteletre méltó öreg fát, és környezetét is e becses ereklyéhez méltóan alakítja ki.”